Egy álommal szegényebbek lettünk, egy ezüstéremmel viszont gazdagabbak. Nem tudtuk legyőzni sem a Miskolcot, sem a fáradtságot. Van okunk búslakodni, de nincs okunk szégyenkezni.
A mérkőzés egy Szántó Levente zsákolással kezdődött, de sajnos centerünk nagy valószínűséggel ebbe mozdulatba bele is sérült, a következő játékmegszakításnál cserét kért, és már nem is tudott pályára lépni a mérkőzés során. Nagy érvágás volt ez csapatunknak, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a Miskolc pillanatok alatt fordított 2-6-ra. Ugyan az első negyed folyamán kétszer is kiegyenlítettünk, de egészen a félidőig mi futottunk az eredmény után. A második negyed közepén 21-30-ról Kevin Swanson zsinórban szerzett hét pontjával felzárkóztunk, de a szünetre ismét hét pontos hátrányba kerültünk. Ezek után jött a kritikus harmadik negyed, ami viszont most nekünk sikerült jobban, hiszen 30-37-ről egy 16-5-ös szériával négy pontos vezetésre tettünk szert. Talán lett volna lehetőségünk végleg átbillenteni a mérleg nyelvét felénk, de nem találtuk meg ennek a metódusát, ráadásul a MEAFC váltani tudott, és a harmadik negyed végére újra visszahozta egyenlőre a mérkőzés állását. A döntő mérkőzés utolsó negyede végig kiélezett küzdelmet, igazi, fináléhoz méltó izgalmakat hozott. A 36. perc végén 64-64-et, a 39. perc elején pedig 68-69-et mutatott az eredményjelző, de innen sajnos teljesen elfogyott az erőnk fizikálisan és mentálisan is, és a Miskolc jól kontrollálva a végjátékot végül is 7 pontos győzelmet aratott. Ezzel a MEAFC 3-2-re megnyerve a párharcot a 2022/2023-as évad NB I./B Zöld csoportjának bajnoka lett.
Ezen a mérkőzésen a statisztikai adatokat elemezve, már az szembetűnő, hogyan tudtunk egyáltalán a 39. percig méltó ellenfelei lenni a vendégeknek és csak hét pontos vereséget szenvedni. A közeli dobásainkat ugyan jobban értékesítettük, de középtávolról és távolról mindössze 3 kosarat szereztünk 35 kísérletből, 55%-al dobtuk a büntetőt és 10-el elvesztettük a lepattanócsatát. Ezek az adatok is jól jelzik, nagyon elfáradtunk a párharc végére, a szívünk vitt minket előre, de a lábak már sajnos nem mindig engedelmeskedtek. Küzdöttünk derekasan, de két perc biztosan hiányzott a diadalhoz.
Szerettünk volna bajnokok lenni, szerettünk volna örömet okozni azoknak a szimpatizánsoknak, szurkolóknak, utánpótlás játékosoknak, akik hétről hétre támogattak és bíztattak minket, akik egyre többen látogattak ki a mérkőzésekre, akik a finálé találkozóira megtöltötték a BMTE Sportcsarnokot, és a miskolci szurkolókkal együtt igazi döntő hangulatot varázsoltak a csapatoknak. Sajnos ez most nem sikerült, ezzel az álommal most szegényebbek lettünk, de amit a csapat az elmúlt három évben produkált, az kiemelkedő volt. Újoncként alapszakaszt nyerni mindössze két vereséggel, eljutni a bajnoki döntőig, és ott az ötödik mérkőzés utolsó két percéig közel lenni a bajnoki címhez biztosan szép teljesítmény. Most nyilván szomorkodunk egy kicsit, hiszen közel voltunk egy szenzációs bajnoki címhez, de a megszerzett ezüstérem miatt sincs okunk szégyenkezni. Sőt!
A Miskolc megérdemelten lett bajnok, két meccses hátrányból fordított, és tulajdonképpen elég magabiztosan hozták az utolsó három győzelmüket. Jól ki tudták használni a hosszú sorozat okozta fizikális előnyüket, és sikerült minket olyan hibákra kényszeríteni, amelyekből előnyt kovácsoltak. Ezen az utolsó összecsapáson sem törtek meg, és a 39. percben egypontos vezetésüknél jó pillanatban dobott hárompontossal végleg át tudták billenteni maguk javára az eredményt. Fontos megemlíteni, hogy megítélésünk szerint a két csapat nagyon sportszerű mérkőzéseket vívott egymással, látszott, hogy a csapatok elismerik és tisztelik egymást. Gratulálunk a Miskolcnak, sok sikert kívánunk nekik a jövőben!
Károly Máté (Budafok) edző értékelése: Gratulálok a Miskolcnak, megérdemelten nyerték meg a bajnoki címet. A mi szemszögünkből nézve összességében talán esélyesebbek is voltak a végső győzelemre. 2-0-nál vártuk, hogy mi lehet az a momentum, az a lendület, az a nüansz, amivel tudunk még egy mérkőzést nyerni, sajnos ez nem jött. Egyre fogytunk, egyre fáradtunk és sajnos kijött a fizikális különbség, ami feléjük billentette a döntő kimenetelét. Talán, ha a harmadik meccsen jobban fókuszálunk… de ezen utólag késő keseregni. Ma is vezettünk a negyedik negyedben, ám nem éreztem azt pluszt, nem jött az a valamit, amivel megnyerhettük volna. Gratulálok a Miskolcnak, sok sikert nekik a Piros csoportban!
Dr. Váczi Péter (MEAFC) edző értékelése: Azt gondolom, hogy az a csapat, amely 0-2-ről meg tudja fordítani a döntőt, az megérdemli, hogy a párharcot győzteseként fejezze be. Nagyon nagy meló volt, nagyon sok energiát beleraktunk, egy pillanatra sem adtuk fel, és talán ez, meg a fizikális állapotunk eredményezte azt, hogy most bajnokcsapatot ünnepelhetünk. Nemes küzdelem volt, egy rettentően jó ellenféllel szemben, akik szintén szívüket, lelküket kitették a pályára, kevesen múlott, hogy nem ők nyertek. Nagyon büszke vagyok a srácainkra, gratulálok nekik, óriásit melóztak! Köszönöm azoknak, akik mellettünk álltak és akik a hátteret biztosították! Talán nem meglepetés, de nagyon szurkolunk a Budafoknak, hogy sikerrel vegyék az osztályozót!
BUDAFOK – MEAFC-Miskolc 70-77 (12-16; 18-21; 20-13; 20-27)
BKK: K. Swanson 28, Siklós O. 13/3, Tóth B. 9/3, Piukovics B. 5/3, Fehér Cs. 5, Tursics K. 4, Rozs M. 42, Szántó L. 2, Vujity-Zsolnay B. 2, Garai G., (Lucey C. J., Fekete B.)
A második helyezéssel a mi szezonunk még nem ért véget, mert előttünk áll egy oda-visszavágós, úgynevezett kuparendszerben zajlódó osztályozó a Piros csoport utolsó előtti helyezett csapata, a Veszprém ellen. Amelyik csapat ezt a párharcot nyeri, az nevezhet majd jövőre az NB I./B Piros csoportjába. Amint lesznek a mérkőzések időpontjairól információk, azokat közreadjuk majd egyesületünk elektronikus felületein.
KÖSZÖNJÜK SZÉPEN A SZURKOLÁST! HAJRÁ BUDAFOK!
