Javában zajlik U19-eseink felkészülése a 2026/27-es szezonra, az augusztusi edzések közepette jöjjön az előző szezon értékelése.
U19-es együttesünk nehéz szezont tudhat maga mögött: új vezetőedzővel, évekkel idősebb játékosok ellen kellett helytállniuk. Ahogy egy korábbi utánpótlással foglalkozó cikkünkben írtuk, az előző évadban több korosztályban is rendkívül fiatal kerettel vágtunk neki a küzdelmeknek – nem volt ez másképp az U19-eseknél sem, ahol a Sopronból érkező, az U23-as csapatunkat is edző Farkas Dávid kapta meg a bizalmat tavaly nyáron. A rengeteg mérkőzéssel és még több munkával tarkított év végén kértük meg Farkast, hogy értékeljen – ez alapvetően három kérdésre épült, de természetesen több témát is érintettünk:
Mi volt erre a szezonra előzetesen a célkitűzés és ezt mennyire sikerült megvalósítani?
F.D. – „Mivel válogatott teendőim miatt augusztus végén kezdtük meg a közös munkát, az első pár hetet arra szántam, hogy mind én, mind a fiúk felmérjék azokat a technikai és taktikai dolgokat, melyekre szükségünk lehet az U19-es korosztályban. Ezúton szeretném megköszönni mind a klubnak, mind Piukovics Bálint kollégámnak, hogy helyettesítettek az augusztusi időszakban, kiváló munkát végeztek a srácokkal! Azáltal, hogy én már nem először kerültem ilyen szituációba, hogy egy U16-ból átlépő korosztályt kell felépíteni három – sőt, több esetben négy – évvel idősebbek ellen, talán kicsit bátrabban kezdtem el a munkát, mint a srácok. Augusztus utolsó hétvégéjén került sor az előselejtező tornára, mely fontos állomása volt felkészülésünknek. Fel szerettem volna mérni, hogy mire képesek, hogyan reagálnak bizonyos szituációkra mérkőzés helyzetben a játékosaim. A kétnapos torna felülmúlta várakozásaimat, ezáltal őszre/télre bekerültünk a Kiemelt Regionális Bajnokság küzdelmeibe. Fejlődés szempontjából kiváló erőfelmérő volt, hogy hol járnak korosztályunk élcsapatai, ám úgy gondolom kicsit korán jött ez a megmérettetés számunkra. Szinte minden mérkőzésen olyan fizikális hátrányban voltunk a 2007-es játékosokkal szemben, melyre nem tudtunk minden esetben megfelelően reagálni és vereségeket szenvedtünk. Lépésről-lépésre haladtunk azonban a fejlődés fokain és úgy gondolom ez fontosabb volt annál, mint hogy mit mutat az eredményjelző. November vége, december eleje volt az első időszak, hogy megtaláltuk azt az agresszivitást, melyet mind támadásban, mind védekezésben megkíván a korosztály. Láthatóan lelkesebb, magabiztosabb lett ettől a csapat és a félév végére megszületett az első várva várt győzelem is. Ezt az első szakaszt az eredményektől függetlenül pozitívan értékelem, kézzel fogható volt az a tendencia, amit a múltban is tapasztaltam az U16-U19 közötti átmenetben. Tavasszal maradtunk a felsőházi küzdelmekben, de egy csoporttal lejjebb kerültünk, ám ez nem azt jelentette, hogy könnyebb feladatok előtt állunk, sőt… Fizikális hátrányunk továbbra is jelentős volt, de ehhez próbáltam a téli szünetben felépíteni egy olyan védekezési szisztémát, mely csillapíthat ezen. Játékosaim fogékonyak voltak erre és edzésről-edzésre, mérkőzésről-mérkőzésre egyre jobban érezték magukat az új szerepkörökben. Ez mind a játékunkon, mind az eredményeken is meglátszott. Sajnos a tavaszi szezon második felére sérülések, iskolai elfoglaltságok miatt rengeteg hiányzás volt, nem volt két olyan mérkőzés, ahol ugyanazzal a kezdő ötössel tudtunk volna pályára lépni, de még a tizenkettes keretben is folyamatosan öt-hat változást kellett eszközölni. Ez sajnos egy negatív spirálba juttatta a csapatot, többen kényszerposztokra kerültek és a már korábban említett magabiztosság elveszett, bizonytalanná váltunk. Ennek ellenére ezt a szakaszt is pozitívan értékelném, ahogy érzékeltem a fiúk megtapasztalták azt, hogy mit fog tőlük ez a korosztály megkívánni az elkövetkező két szezonban.”
Mennyire vagy elégedett (vagy elégedetlen) azzal a fejlődési ívvel, amit a csapat bemutatott augusztustól júniusig?
F.D. – „Azokban az időszakokban, ahol a már korábban említett hiányzások nem voltak jellemzőek, úgy gondolom teljesen a terveim szerint tudtunk haladni mind technikai, mind taktikai szempontból. Sajnos azonban nehéz úgy felépíteni bármilyen stratégiát, hogy hétfőn ’X’, kedden ’Y’, szerdán pedig ’Z’ hiányzik az edzésről. Amennyiben ezen fogunk tudni javítani a következő szezontól, még több lehet ebben a csapatban. Egyénileg és csapatszinten is látom bennük a potenciált, viszont az, hogy ebből mennyit szeretnének megfogni és kihasználni, az rajtuk fog múlni.”
Utolsó "igazi" utánpótlás korosztályként fontos szerepe van a csapatnak az NB I./B-s együttesünk jövőjében is, idén ketten debütáltak a gárdából, ebből a szempontból, hogy értékeled az évet?
F.D. – „Ahogy a fiúknak az első pár héten felvázoltam, az U19-es korosztály már teljesen a felnőtt kosárlabda elemeit tartalmazza. Itt már kevés az, hogy valaki jobb kézzel háromszor leüti a labdát és dob egy ziccert, vagy az, hogy csak támadni szeret, védekezni nem, de még rengeteg példát hozhatnék erre. Fontos volt, hogy a felnőtt kosárlabdába való bevezetés lépcsőfokai ne maradjanak ki, hanem folyamatosan, szisztematikusan tudjunk haladni. A klub felépítése erre kiváló lehetőségeket ad, hisz a fiúk az U21-es, NB II-es küzdelmekben, valamint az általad említett NB I./B-s bajnokságban is pályára léphettek saját korosztályuk mellett. NB II-es U23-as csapatunkban hárman (Buró Marcell, Hamza Huba és Purev-Ochir Erkhis) az NB I./B-ben ketten (Buró Marcell, Hamza Huba) mutatkoztak be, mindegyikőjük 2009-es születésűként. Rajtuk kívül a 2010-es, tehát papíron még U16-os korosztályú, Birinyi Marcell is folyamatosan aktív résztvevője volt mind az NB II-es, mind a felnőtt csapat edzéseinek és a visszajelzések alapján mind a négy játékos helytállt és számítanak rájuk a jövőben is. Büszkeséggel töltött el, hogy a felnőtt csapatokban nem csak bemutatkoztak, hanem pontokkal is hozzájárultak a csapat teljesítményéhez. Számukra fontos, hogy megértsék, élvezzék és használják ki minden percét annak, amit egy felnőtt kosárlabda közegben tölthetnek, nem sok játékosnak adatik meg, hogy ilyen fiatalon debütálhassanak a „profi” világban. A jövőben szeretnénk tovább növelni azon játékosok számát, akiket beintegrálhatunk akár az NB II-es, akár az NB I./B-s edzésekbe és mérkőzésekbe, továbbra is folyamatosan monitorozzuk majd Károly Máté felnőtt vezetőedzővel a fiúkat, ám arra továbbra is figyelni kell, hogy a már korábban említett lépcsőfokokon úgy haladjunk, hogy egyet se hagyjunk ki.”
U19/A csapatunk mellett Piukovics Bálint vezetésével U19/B együttest is indítottunk, akik a regionális bajnokság küzdelmeiben vettek részt az évad során. A rendkívül vegyes összetételű együttes szezonját Piukovics mester értékelte röviden:
„Ebben a szezonban egyáltalán nem volt rajtunk eredménykényszer, alapvetően mindenki hasonló mennyiségű értékes percet töltött a pályán. Fontos volt, hogy az U19/A-ban kevesebbet játszók is játékban legyenek, illetve akik a ’B’ csapattal eddzenek régóta, vagy akár most kezdtek kosárlabdázni is be tudjanak épülni a csapatba. Ahogy felvázoltam, elég vegyes volt a társaság, ebből következik, hogy sok hiba jellemzett minket az évad során, de ezt lelkesedéssel és néha kifejezetten jó játékkal tudtuk kompenzálni. Hasznos évet zártunk, amelyet az előzetes célkitűzéseknek megfelelően szerintem sikeresként könyvelhetünk el!”
Minden U19-es korosztályban pályára lépő játékosnak gratulálunk és köszönjük a munkáját! Jövőre folytatjuk!
SZÉP VOLT FIÚK!
HAJRÁ BUDAFOK!
