Május végén lezárult számunkra az NB II-es szezon, két csapatunk egymással mérkőzött a rájátszás utolsó körében. Az évad végeztével mindkét vezetőedző hosszabban értékelte a látottakat.
A 13. hely megszerzéséért és Budafok „elhódításáért” szállt harcba két NBII-es csapatunk az utolsó fordulóban – a hazai meccsét mindkét csapat behúzta, de az U23-asok nagyobb arányban győztek.
Az első mérkőzés május 19-én zajlott le a Fonyódi Antal Sportcsarnokban a fiatalok pályaválasztásával. A találkozó elejétől Farkas Dávid csapata diktálta a tempót, de egy negyedig még tartotta a lépést Piukovics Bálint legénysége (24-18). A második játékrészben aztán elkezdett nyílni az olló, Fekete Béláék lendületével ebben az időszakban nem tudtak mit kezdeni a vendégek, így tetemes hátrányba kerültek a szünetre (56-29). Nem adta fel a küzdelmet a BUDAFOK II., a második félidőben már szebbik arcát mutatva jelentősen faragott hátrányából az egész párharcban fontos hiányzókkal játszó együttes. A végeredmény így is magabiztos hazai siker lett (96-78), de még nem dőlhettek teljesen hátra az U23-asok. Farkas gárdájában az NB I-eseknél is szereplő Horváth-Medvei–duó 25, illetve 23 pontig jutott, a túloldalon Dr. Ács Benedek és Nagy Levente vitték a prímet (17-17 pont). Két nappal később máris jött a visszavágó a Rózsakerti Demjén Református Általános Iskolában, ahol ezúttal a BUDAFOK II. kezdett jobban, de a negyed végére egált mutatott az eredményjelző (23-23). Innentől jóval kevesebb pont született minden negyedben, a kőkemény küzdelem dominált leginkább, érezhető volt, hogy mindkét csapat nagyon akarja a sikert. A második játékrész abszolút Piukovicséké volt, a nagyszünetre 8 pontos előnyt alakítottak ki, amivel látótávolságon belülre került a párharc megfordítása is (41-33). Rendet rakott a fejekben a pihenő alatt Farkas, a harmadik negyedtől már fel tudták venni a kesztyűt a Horváth Áront nélkülözni kényszerülő fiatalok, így előszőr zárkóztak, majd a negyedik negyedben a vezetést is átvették. A rendkívül pontszegény záróetap végén a hazaiak örülhettek a győzelemnek, de mindössze 3 ponttal tudtak nyerni – a BUDAFOK U23 szeme előtt ekkor már csak a párharc megnyerése lebegett, ami fegyelmezett játékuknak köszönhetően nem is került veszélybe (65-62). Takács Márton 16 ponttal volt a hazaiak legeredményesebbje, a túloldalon Fekete Béla és Balogh Márton 15-öt termelt.
A rájátszásba 15., illetve 16. kiemeltként jutottak be csapataink, ehhez képest a 13., 14. hely mindenképpen sikernek mondható (bár mindkét együttes közel állt a még jobb helyezéshez). A szezon végeztével mindkét vezetőedzőt megkérdeztük, hogy értékelik csapatuk egész éves teljesítményét:
Farkas Dávid (BUDAFOK U23) – „Egy számomra, de talán az átalakítás miatt az egész csapatnak is ismeretlen bajnokságban kezdtük meg szereplésünket október elején. Keretünk egy kicsit későn állt össze, többen még a szeptemberi időszakban érkeztek, így nehéz volt a szezon kezdésére egy olyan rendszert kialakítani, melyet szerettem volna. Ennek ellenére a mérkőzéseken eredményesen szerepeltünk, edzéseken pedig hétről-hétre próbáltuk finomítani a már megtanultakat és bővíteni taktikai repertoárunkat. A csapat rendkívül fogékony volt az új dolgokra és amint ráéreztek a precíz végrehajtásra sorban jöttek a sikerek. November 25-én kaptunk ki utoljára az alapszakaszban, onnantól március elejéig nem szenvedtünk vereséget. Elkaptuk hazai pályán minden riválisunkat, köztük azt a PVSK-t akiktől idegenben fájó vereséget szenvedtünk, valamint csoportunk győztesét, a Fehérvár csapatát saját pályájukon tudtuk két vállra fektetni – ez egyedül nekünk sikerült az alapszakasz folyamán. Ezek a sikerek meghozták azt az áttörést, hogy egy sikeres véghajrá előtt állhatunk. Csoportunkban elért második helyezésünk egy Play-in mérkőzés elé állított minket, ahol negyven perc döntött a sorsunkról. Sikerült a BLF ellen idegenben győzelemmel abszolválni ezt a rendkívül fontos mérkőzést és hatalmas lendületbe jöttünk. Bár a nyolc közé jutás messze volt, hisz végül a bajnokságot megnyerő TFSE gárdája jött szembe, mindkét mérkőzésen egy-egy félidőre megráncigáltuk az oroszlán bajszát. Sajnos a következő körben óriási csatában maradtunk alul a Kiemelt bajnokság ötödik helyezett Kanizsa ellen – idegenben egy dudaszós triplával veszítettünk, hazai pályán viszont hiába sikerült visszavágni, ez két ponttal sikerült csak. Itt sajnos mentálisan megrogyott a csapat, de egy hosszú csapatmegbeszélésen és közös programon kitűztük a célt, mely nem lehetett más, mint mind a négy hátralevő mérkőzést megnyerni és megszerezni a 13. helyet. A Tiszakécske csapatát oda-vissza sikerült legyőzni, majd klubtársaink, a Budafok II. ellen bár a visszavágót pár ponttal elveszítettük, az első mérkőzésen szerzett nagy előnyünk elég volt ahhoz, hogy megszerezzük azt a 13. helyet, mely számunkra nem balszerencsét hozott, hisz a negyvenhat csapatos bajnokságban úgy gondolom ez egy előkelő pozícióra sikerült. Nem szeretnék egyénileg kiemelni senkit, ebbe a kiváló eredménybe minden játékosom beletette a maga munkáját, fiatalokat is versenyeztettünk, idősebb, rutinosabb játékosaim is erőn felül teljesítettek, valamint a csapat kémiája is kiemelkedő volt – ezek az összetevők járultak hozzá sikeres szezonunkhoz. Gratulálok Piukovics Bálint és Buró Szilárd csapatának a Budafok II-nek is, nagy dolog volt, hogy a klub mindkét csapata a Playoff küzdelmeinek részese lehetett!”
Piukovics Bálint (BUDAFOK II.) – „A szezon végeredménye, a 14. helyezés elsőre mindenképpen csalódást keltő, mert úgy érzem, hogy ennél több volt ebben a csapatban. Több olyan játékos is minket választott, akik képességeik alapján akár magasabb szinten, a B csoportban is megállnák a helyüket, emellett pedig rendkívül jó közösség alakult ki az öltözőben. A csapat erejét jól mutatja, hogy a későbbi bajnokot a kupában meggyőző játékkal sikerült legyőznünk, miközben a csoportunk győztese végül a bajnokság dobogójára is felért. A szezon során számos olyan mérkőzésünk és időszakunk volt, amikor kifejezetten magas színvonalú, látványos kosárlabdát játszottunk, és ilyenkor megmutattuk, milyen potenciál rejlik a keretben. Ugyanakkor a bajnokság második felében több tényező is hátráltatta a munkánkat. A munkahelyi és magánéleti elfoglaltságok miatt az edzéslátogatottság már nem érte el azt a szintet, amit ez a bajnokság megkövetel, emellett pedig kulcsfontosságú sérülések is sújtották a csapatot. Volt olyan meghatározó játékosunk, aki január óta gyakorlatilag nem tudott edzeni, csak a mérkőzéseken vállalta a játékot, a rájátszás előtt pedig elveszítettük kezdő irányítónkat is, aki a csapat játékának egyik legfontosabb szervezője volt. Az első körben további két meghatározó játékos dőlt ki, ami jelentősen szűkítette a lehetőségeinket. A rájátszásban a Honvéd ellen a két mérkőzésből csupán egy félidőben tudtuk azt a teljesítményt nyújtani, amire képesek vagyunk. A KKS elleni párharcban apró nüanszok döntöttek, míg a TF ellen végül simán továbbjutottunk, miután ellenfelünk büntetőpontot kapott. A szezont végül a helyosztók zárták, ahol a Budafok U23 csapatával találkoztunk. A párharc egy győzelemmel és egy vereséggel zárult, összesítésben pedig a 14. helyen fejeztük be a bajnokságot. Pozitívumként értékelem, hogy hazai pályán győzelemmel búcsúztunk a szezontól. Összességében vegyes érzésekkel tekintek vissza erre az évadra. A helyezés nem tükrözi teljes mértékben azt a potenciált, amely ebben a csapatban volt. Úgy gondolom, hogy ha sikerül egyben tartani a társaságot, javítani tudunk az edzéslátogatottságon, valamint minimálisan mélyíteni a keretet, akkor a következő szezonban lényegesen jobb eredmények elérésére is képesek lehetünk. A játékosok hozzáállása, a közösség ereje és a szezon során mutatott teljesítmény alapján bizakodva várjuk a folytatást.”
Mindkét csapat játékosainak és edzőinek gratulálunk, valamint köszönjük az egész éves munkát! Jövőre cél a hasonlóan szép szereplés!
SZÉP VOLT FIÚK! HAJRÁ BUDAFOK!